A Remény Csillaga

A Remény Csillaga

Halovány fénysugár mi száműzött s gyámoltalan
Remegve karmolja elfedett orcáját egy életért
Sem epedező bocsánat sem hitetlen gyalázat
Nem mossa le a gyilkos kezéről a vért
Miként számtalan meg volt már előre írva
Nem harcol, csak csendben megfullad a vérében
S a sors kegyetlen nevetéssel a sírjába taszítja.

-névtelen-

(névtelen)
Szüntelen várakozni a magányra
Szánalom s, hogy a szenvedés magába zár
Jeges szív mi lángokban áll
Végtelen perc karjába ránt
Gyengéden simogatja penge az árnyat
Lényem újjászületik, s meghal
Égető könnyek peregnek a halálba
Kínzó remény, mi várat magára
( Kodí)